Történetünk

A vállalkozások számának gyors gyarapodását követően a nyolcvanas évek végén több vállalkozástámogatási intézmény alakult. Ezek egy része kedvezményes kölcsönökkel, vagy kockázati tőke, seed-capital jellegű befektetésekkel jelent meg a gazdaságban (pl. Innofinance, Technova, stb.), mások vállalkozási tanácsadói funkció kiépítését kezdték meg. Ilyen volt az 1989-ben alapított SEED Alapítvány.

1990-ben állami kezdeményezéssel létrejött a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, amely kezdetben kedvezményes vállalkozói hitelek folyósításával foglalkozott, és csak az EU PHARE kisvállalkozás-fejlesztésre szánt támogatásának megindulása után kezdte meg országos hálózata kiépítését, és egy komplex vállalkozástámogatási koncepció kialakítását.

Ugyancsak 1990-ben alapították az Országos Kisvállalkozás-fejlesztési Irodát, melynek fő feladata a vállalkozás feltételrendszerének kutatása, eredményeinek publikálása.

Elsősorban Budapesten, de néhány vidéki városban, pl. Ózdon néhány ipari és mezőgazdasági nagyvállalat is létrehozott olyan intézményt, amelynek az volt a feladata, hogy jogi, gazdasági, piaci, vezetési tanácsadással segítse a saját vállalkozást alapítani kívánó dolgozókat.

A 90-es évek elejétől viharos gyorsasággal kiépülő intézményrendszer nélkülözte mind a koordináló koncepciót, mind a források hatékonyabb elosztását lehetővé tevő munkamegosztást. Az intézményrendszer egyik sajátos eleme a vállalkozói inkubátor volt.

Kezdetekben az első inkubátorházakat abból a célból létesítették az Egyesült Államokban és Nyugat-Európa több országában, hogy megelőzzék a városi, kistérségi régiók hanyatlását olyan területeken, ahol magas volt a munkanélküliség. Mint ebből következik, a létrehozó szervezetek ezekben az esetekben többnyire önkormányzatok, állalmi és privát szervezetek voltak. A beindult – és sikeresen működő – inkubátorházak hamarosan rávilágítottak a kisvállalkozások rendkívüli innovációs potenciáljára, amit hamarosan igyekeztek valamilyen módon kiaknázni és a jobb megtérülés érdekében fejleszteni ezt a potenciált. Ekkor jöttek létre az egyetemek, felsőoktatási intézmények szomszédságában alapított inkubátorházak, melyek vállalkozásai sikeresen működtek együtt az intézmények kutatói bázisaival.

1991-ben egy amerikai tanulmányúton tartózkodó magyar delegáció megalapította Pittsburgh-ben a Vállalkozói Inkubátorok Szövetségét. A hirtelen alapítás oka az volt, hogy ily módon lehetett megpályázni egy támogatást, amely kelet-magyarországi vállalkozói inkubátorok létrehozását célozta, hogy ezzel is segítsék a munkanélküliség csökkentését, ami a hagyományos nehézipar összeomlása miatt igen magas volt a térségben. Több városban is megkezdték az inkubátor program fejlesztését. Ózd, Nyíregyháza és Szeged önkormányzata ingatlant biztosított kiürített laktanyákban, vagy más üressé vált épületek átadásával. Kecskeméten a Wales-i herceg támogatásával jött létre egy brit magyar alapítvány egy inkubátorház létrehozására.

Székesfehérváron, Szolnokon, Békéscsabán, Komáromban, majd Pécsett az MVA és a helyi önkormányzatok, kereskedelmi és iparkamarák támogatásával, néhány esetben a vállalkozások közreműködésével sorra alakultak meg a vállalkozói inkubátorok.

A kezdetekről elmondható, hogy nem volt hosszú távú, következetes kormányzati stratégia sem a KKV-k fejlesztésére, sem a fejlődésükhöz szükséges eszközrendszer kialakítására. A 90-es évek közepétől az ipari park program közvetetten gyakorolt hatást a KKV-k fejlődésére. 1999 óta pedig több pályázat is megjelent vállalkozói inkubátorok létrehozására és fejlesztésére.

A 90-es évek második felétől több EU-program is támogatta a vállalkozói inkubátorok létrehozását. Ezek közül a Flamand kormány támogatása Nyíregyházán és Kaposvárott volt figyelemre méltó, vagy a PHARE program keretén belül a EU mintára létrehozott Innostart Nemzeti Üzleti és Innovációs Központ.

Az UNIDO a Veszprémi Egyetem mellett létrehozott Hi-tech Inkubátor programot támogatta, míg a PHARE regionális fejlesztési programja keretében a győri INNONET kapott jelentősebb támogatást egy új innovációs központ létrehozására az ipari parkban.

A Vállalkozói Inkubátorok Szövetsége minden lehetséges fórumon igyekezett felgyorsítani, hatékonyabbá tenni a folyamatokat. Saját eszközök hiányában nem anyagi támogatással, hanem jó példák bemutatásával, meggyőzéssel, „lobbizással” segítette az ügyet.

Összességében elmondható, hogy a helyi inkubátorház fejlesztési programok eredményessége, sikere első sorban a helyi kezdeményezők tehetségén, kitartásán és szervezőképességén múlik. A VISZ ehhez a tagok tapasztalatait, hazai és nemzetközi kapcsolatait és a vállalkozói inkubátorok eddigi eredményeit tudja hozzátenni.

Print Friendly

Vélemény, hozzászólás?