Kutatók éjszakája - Székesfehérvár

Az idei Kutatók Éjszakáján is öt fehérvári helyszínen várták az érdeklődőket városszerte. A tinédzserek mellett leginkább családok kisebb gyerekekkel látogatták az érdekesebbnél-érdekesebb fehérvári programokat. Fehérváron a Grundfos, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, az Óbudai Egyetem, a Terkán Lajos Csillagvizsgáló és a Progresszió Mérnöki Iroda várta a látogatókat. 
Az Óbudai Egyetem Alba Régia Műszaki Karán a drónokról, légifelvételek és térképek alapján a város fejlődéséről is hallhattak sok érdekességet a látogatók. Idén is játszhattunk eredeti Comodore 64 és VT Computerrel, korabeli játékprogramokkal, de a digitális világ kezdeti "mérföldkövei" mellett a 3D nyomtatásról, robotikáról is szerveztek programokat. Az egyik legnépszerűbb teremben a pneumatika világágába engedtek betekintést, ahol az egyszerű lufifújáson túl (ami nem is annyira egyszerű) bonyolult gyártósorok miniatürizált változatát a gyerekek maguk is működtethették.
Pénteken délutántól késő estig a rengeteg érdekes program során máskor nem látogatható helyszínek is kinyíltak a városban. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal laboratóriumában különleges vizsgálatok világát ismerhették meg a látogatók és a Progressio Mérnöki Iroda mellett a Terkán Lajos Bemutató Csillagvizsgáló is megnyitotta kapuit.
A minap 10 éves fehérvári jelenlétét ünneplő Grundfos idén is megnyílt a fehérváriak előtt. Óránként induló gyárlátogatásokon olyan helyekre lehetett bejutni, ahol a világ minden részére készülő hatalmas szivattyúk készülnek. Megnézhettük azt a tesztrészleget, ahol 70 fehérvári mérnök dolgozik és vesz részt a fejlesztésben illetve a tesztelésben. A gyárlátogatáson túl idén is kedveskedett a dán szivattyúóriás a gyerekeknek, akik a szivattyúk gyártásához használatos pici alkatrészekből azt építettek, amit csak szerettek volna.

A képre kattintva nagyobb formátumban jelenik meg. kutatok07 min  kutatok17 min

Rólunk

A vállalkozások számának gyors gyarapodását követően a nyolcvanas évek végén több vállalkozástámogatási intézmény alakult. Ezek egy része kedvezményes kölcsönökkel, vagy kockázati tőke, seed-capital jellegű befektetésekkel jelent meg a gazdaságban (pl. Innofinance, Technova, stb.), mások vállalkozási tanácsadói funkció kiépítését kezdték meg. Ilyen volt az 1989-ben alapított SEED Alapítvány.

1990-ben állami kezdeményezéssel létrejött a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, amely kezdetben kedvezményes vállalkozói hitelek folyósításával foglalkozott, és csak az EU PHARE kisvállalkozás-fejlesztésre szánt támogatásának megindulása után kezdte meg országos hálózata kiépítését, és egy komplex vállalkozástámogatási koncepció kialakítását.

Ugyancsak 1990-ben alapították az Országos Kisvállalkozás-fejlesztési Irodát, melynek fő feladata a vállalkozás feltételrendszerének kutatása, eredményeinek publikálása.

Elsősorban Budapesten, de néhány vidéki városban, pl. Ózdon néhány ipari és mezőgazdasági nagyvállalat is létrehozott olyan intézményt, amelynek az volt a feladata, hogy jogi, gazdasági, piaci, vezetési tanácsadással segítse a saját vállalkozást alapítani kívánó dolgozókat.

A 90-es évek elejétől viharos gyorsasággal kiépülő intézményrendszer nélkülözte mind a koordináló koncepciót, mind a források hatékonyabb elosztását lehetővé tevő munkamegosztást. Az intézményrendszer egyik sajátos eleme a vállalkozói inkubátor volt.

Kezdetekben az első inkubátorházakat abból a célból létesítették az Egyesült Államokban és Nyugat-Európa több országában, hogy megelőzzék a városi, kistérségi régiók hanyatlását olyan területeken, ahol magas volt a munkanélküliség. Mint ebből következik, a létrehozó szervezetek ezekben az esetekben többnyire önkormányzatok, állalmi és privát szervezetek voltak. A beindult – és sikeresen működő – inkubátorházak hamarosan rávilágítottak a kisvállalkozások rendkívüli innovációs potenciáljára, amit hamarosan igyekeztek valamilyen módon kiaknázni és a jobb megtérülés érdekében fejleszteni ezt a potenciált. Ekkor jöttek létre az egyetemek, felsőoktatási intézmények szomszédságában alapított inkubátorházak, melyek vállalkozásai sikeresen működtek együtt az intézmények kutatói bázisaival.

1991-ben egy amerikai tanulmányúton tartózkodó magyar delegáció megalapítottaPittsburgh-ben a Vállalkozói Inkubátorok Szövetségét. A hirtelen alapítás oka az volt, hogy ily módon lehetett megpályázni egy támogatást, amely kelet-magyarországi vállalkozói inkubátorok létrehozását célozta, hogy ezzel is segítsék a munkanélküliség csökkentését, ami a hagyományos nehézipar összeomlása miatt igen magas volt a térségben. Több városban is megkezdték az inkubátor program fejlesztését. Ózd, Nyíregyháza és Szeged önkormányzata ingatlant biztosított kiürített laktanyákban, vagy más üressé vált épületek átadásával. Kecskeméten a Wales-i herceg támogatásával jött létre egy brit magyar alapítvány egy inkubátorház létrehozására.

Székesfehérváron, Szolnokon, Békéscsabán, Komáromban, majd Pécsett az MVA és a helyi önkormányzatok, kereskedelmi és iparkamarák támogatásával, néhány esetben a vállalkozások közreműködésével sorra alakultak meg a vállalkozói inkubátorok.

A kezdetekről elmondható, hogy nem volt hosszú távú, következetes kormányzati stratégia sem a KKV-k fejlesztésére, sem a fejlődésükhöz szükséges eszközrendszer kialakítására. A 90-es évek közepétől az ipari park program közvetetten gyakorolt hatást a KKV-k fejlődésére. 1999 óta pedig több pályázat is megjelent vállalkozói inkubátorok létrehozására és fejlesztésére.

A 90-es évek második felétől több EU-program is támogatta a vállalkozói inkubátorok létrehozását. Ezek közül a Flamand kormány támogatása Nyíregyházán és Kaposvárott volt figyelemre méltó, vagy a PHARE program keretén belül a EU mintára létrehozott Innostart Nemzeti Üzleti és Innovációs Központ.

Az UNIDO a Veszprémi Egyetem mellett létrehozott Hi-tech Inkubátor programot támogatta, míg a PHARE regionális fejlesztési programja keretében a győri INNONET kapott jelentősebb támogatást egy új innovációs központ létrehozására az ipari parkban.

A Vállalkozói Inkubátorok Szövetsége minden lehetséges fórumon igyekezett felgyorsítani, hatékonyabbá tenni a folyamatokat. Saját eszközök hiányában nem anyagi támogatással, hanem jó példák bemutatásával, meggyőzéssel, „lobbizással” segítette az ügyet.

Összességében elmondható, hogy a helyi inkubátorház fejlesztési programok eredményessége, sikere első sorban a helyi kezdeményezők tehetségén, kitartásán és szervezőképességén múlik. A VISZ ehhez a tagok tapasztalatait, hazai és nemzetközi kapcsolatait és a vállalkozói inkubátorok eddigi eredményeit tudja hozzátenni.

Üzleti és nonprofit fejlesztéseket díjaz az Invitech Solutions

Az idén már nyolcadik alkalommal kiírt pályázaton Business, valamint a Nonprofit és civil kategóriákban lehet indulni. Az infokommunikációs megoldásszállító cég szemlélete a pályázatban is visszaköszön, hiszen céljuk, hogy az itthon kitalált ötleteket lehetőség szerint, minél nagyobb arányban sikerüljön itthon megvalósítani.

Business kategóriában olyan innovatív, lehetőség szerint egyedi beruházási-, fejlesztési ötletek vagy projekttervek bemutatását várják, amelyek felhasználása nemcsak a pályázó, hanem mások üzleti sikereihez is hozzájárulhat.

A cégek mellett a különböző intézmények pályázatait is szívesen fogadja a neves szakemberekből álló zsűri, akiknek listáját év végéig hozzák nyilvánosságra. A Business kategóriában mérettől függetlenül bármely hazai vállalkozás vagy intézmény elindulhat.

Nonprofit és civil kategóriában pedig olyan projekteket várnak, amelyek élhetőbbé tehetik környezetünket, legyen szó fenntarthatóságról, oktatásról, egészségügyről, felzárkóztatásról vagy éppen esélyegyenlőségről. Erre a pályázatra értelemszerűen a civil és nonprofit szervezetek nevezéseit várják – szintén mérettől függetlenül. Tovább a teljes cikkre